Elhelyezkedése
Kilyénfalva Hargita megyei falusi rangú település, Gyergyóújfaluval képez közigazgatási egységet. A Gyergyószentmiklóstól 7 km-re délre a Visszafolyó-patak két partján fekvő Gyergyóújfaluval összeépült település egykor Tekerőpatakból szakadt ki. Földrajzi koordinátái: é. sz. 46° 40′ 53″, k. h. 25° 34′ 010″.
Történelme, egyháztörténete
Kilyénfalva a Gyergyói-medencei településekhez viszonyítva későn szerepel a feljegyzésekben. Első alkalommal Kilyénfalváról, mint önálló településről az 1616-os lustra tesz említést. A település nevét Kölönte Béla a Kilián, Gilián, Gellén németből átvett keresztnevének tartja. Egy másik, általánosabb körben elfogadott magyarázat szerint a latin Kylianus személynév magyarba átültetett, és hangváltozáson átesett formájából alakult ki a magyar Kilyén. A falut először 1567-ben említik Tekerőpatakkal együtt. Minden valószínűség szerint Kilyénfalva Tekerőpatak tízese volt. E két falu megjelenése Gyergyószentmiklós határában a szentmiklósi határból való kiválás kezdetét jelentette. A kiválás évszázadokon keresztül tartott. Az 1616-os Gyergyószéki lustrában már 39 családdal szerepel Kilyénfalva.
A leggyakoribb szabad székely családnevek a következők: Balázs, Pál, Simó, Székely, Szarka, Barcsy, Kovács, Czirják, Barabás, Barta. A gyalogos katonák sorában a Bicsak és Kovács családnevek szerepelnek. Feltehetően ezek a családok voltak a falu alapítói. Ma a Szarka névre egy dülő emlékeztet, míg a Simó, Barta és Székely családok leszármazottai mára kihaltak. A falu első lakosait a két szomszéd településből származó családok adták. Garda Dezső szerint Kilyénfalva a két szomszéd település népfölöslegéből alakult ki. A leggyakrabban előforduló családok közül az Egyed, Balla, András, Huszár, Elekes, Szász, Miklós, Péter, Péterdeák, Fehér elnevezésűek Újfaluból, a György, a Bálint, Fodor, Jakab, Benedek, Daradics nevűek Tekerőpatakról származnak. Péter Árpád szerint a Marthy család Kézdiszentlélekről, a Ferency és Kolumbán nevűek Gyergyószentmiklósról, a Kolozsiak és Borkák pedig távolabbi vidékekről származnak.
Gyergyókilyénfalva néven a helységet először 1702-ben említik. A román Chileni elnevezés 1913-tól ismert, majd az első világháborút követően került bevezetésre.
Kilyénfalvát 1567-ben említik először az írásos források Tekerőpatakkal együtt, nevét az 1659-ben kőből épített és zsindellyel fedett, Szent Kilián tiszteletére épített második kápolnájáról kapta. A kilyénfalviak kezdetben Gyergyószentmiklósra jártak templomba, ahol 1633-ban külön karzatot építettek a gyergyószentmiklósi templomba, hogy a tekerőpataki és a kilyénfalvi hívek beférjenek. Ugyanebben az évben kolerajárvány pusztította a vidéket, csak Kilyénfalván 700 embert kellett eltemetni. A falu lakosai 1646-ban fakápolnát építettek, melynek harangját Ferenczy György gyergyószentmiklósi plébános készíttette. Tíz év elteltével, 1659-ben kőkápolnát emeltek Szent Kilián vértanú tiszteletére, amelyet 1659 júniusában zsindellyel födtek be. A kápolna körül volt a temető is.
1721-ben Gyergyóújfalu filiája volt, ekkortól Mária Magdolna tiszteletére épített kápolnáját is említik, amely egy kis haranggal és egyéb liturgikus eszközökkel volt felszerelve. Kilyénfalva 1732-ig Tekerőpatakkal közösen alkotott egy filiaegyházközséget, majd ettől az évtől kezdte önállósulását a tekerőpataki templom építésével. Mivel a kilyénfalviak nem voltak megelégedve az adminisztrációval, kérték Gyergyóújfaluhoz való csatolásukat, és rövid ideig ide tartoztak. Klobusiczky Ferenc erdélyi püspök 1743-ban ide külön lelkészt helyezett ki Ferenczi József személyében, és Kilyénfalvát önálló plébániává nyilvánította. Beke András plébános idején kezdték el a jelenlegi templom építését 1758-ban. A megbízott építőmester Fogarasy György volt (Fogarasy Mihály püspök édesapja). A kápolnát lebontották, és abból magasították a templomtornyot. A kápolna helyébe épült az iskola, melyet 1786-tól községháznak használtak. A templomot végül 1786-ban szentelte fel gr. Batthyányi Ignác püspök Mária Magdolna tiszteletére. A templomot villámkárosulás érte 1828 júliusában. A tornyot és a templomot 1829–1831 között újjáépítették. 1863 júliusában a templomtorony ismét tűzvész áldozatául esett, és több családi ház is leégett a templom környékén, így újabb helyreállítási munkálatokra volt szükség. 1925 őszén és 1926 nyarán a közbirtokosság felújította, kifestette, és a düledező kőkerítést vaskerítésre cserélte le. A déli oldalon a templomot egy oldalhajóval bővítették, szintén a közbirtokosság hozzájárulásával. Ugyanekkor került sor az első világháborúban leszerelt nagy harang pótlására. A templom külseje a többszöri újjáépítés és javítás ellenére őrzi az eredeti formáját, stílusát. A barokk stílusú templom tornyának alsó részén található gótikus ablakrészlet és a nyugati támpillérek a régebbi kőkápolna emlékei lehetnek. A templom belsejét egy főhajó képezi, kétoldalt elhelyezkedő padsorral. A padokon az ülésrendet családonként határozták meg, amit kisebb változtatásokkal ma is betartanak. A főoltárt Mária Magdolna 1715-ben készült képe és Szent Imre oltárképe díszíti. Mellettük Szent Miklós püspök és Szent Kilián vértanú szobrai találhatók. A ravatalozó kápolnája 2004-ben épült Szent Imre tiszteletére. A falu szülötte dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök (1972-től segédpüspök, 1980–1990 között megyéspüspök).
A kilyénfalvi iskolaépület téglából készült 1888-ban, a nép költségén. Az iskolát 1925. augusztus–november között javították ki, és 1927-ben mintaiskola rangjára került. Mihály Lajos pap szorgalmazására 1933-ban kívül-belül kijavították, kibővítették, újrafödték. Az állami rendeletek értelmében 1948. július 27-én leltárral együtt állami tulajdonba írták át. A hitoktatást az állami iskolákból kitiltották, így ezt a továbbiakban a régi papilak ebédlőjében végezték.
Híres emberek akik Kilyénfalván születtek
• György Dénes szavalóművész, született1887-ben,
• Jakab Antal püspök, született 1909-ben,
• Fodor Ferenc szemészprofesszor,
• Péter Mihály nagyváradi őrkanonok, született 1915. április 18-án,
• Máthé József magyar irodalomtörténész, született 1937-ben,
• Kolozsi Kilián, színész, előadó, műsorvezető, született 1979. március 11-én.
Forrás: Dr. Fodor Ferenc: Kilyénfalva, Marosvásárhely, 1955
https://ersekseg.ro/hu/templom/1171