Lakitelek nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun vármegyében, a Tiszakécskei járásban, Kecskemét és Kiskunfélegyháza közelében, a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál helyezkedik el. Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949-1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.
A település nevét 1075-ben Bocz néven említette először oklevél, amikor a király Alpár mellett egy Bocz nevű udvarnokot adott családjával együtt a garamszentbenedeki apátságnak.
2021-es népszámlásákor a község lakossága 4833 fő.
A település komoly történelmi múlttal rendelkezik. A legkorábbi régészeti leletek a rézkorból, a bodrogkeresztúri kultúra népeitől valók, melyek bizonyítják, hogy a Kr.e. III. évezredtől élnek itt emberek, a falu földjét I. Géza király oklevele említi először. A Lak elnevezés 1488-ban fordul elő először oklevélben.
A XIX. század második felében a filoxéra pusztítása tönkretette a hegyvidéki szőlőkultúrákat. A homok a szőlő számára jó termőhely. A 19. században a szőlészek rémálmaként Amerikából betörő filoxéra a homokos talajon szerencsére nem tudott megtelepedni, így ezek a vidékek menekítették át a magyar szőlészetet. A városi szőlők és magántelepítések a jobb megélhetésben reménykedőket a Tisza mellékére vonzották. Felsőalpár, Lakitelek népessége gyors ütemben nőtt. A fejlődés az 1890-es években két helyi érdekű vasútvonal létrehozását eredményezte, Kecskemétről a Tisza partjáig, majd Szolnokról Kiskunfélegyházáig épült vasút.
Ipart Lakitelekre nem telepítettek, csupán a termelő szövetkezet melléküzemágaként működött téglagyár, gumiüzem. A község lakóinak többsége a mezőgazdaságból élt.
Lakitelek igazi vonzerejét természeti szépségei adják. A Holt-Tisza mentén a Tőserdő területe a Kiskunsági Nemzeti Park része, a termálvizes strand sok üdülőt vonz a nyári időszakban. A fürdőt tápláló termálvizet egy 1970-es fúrás alkalmával találták ivóvíz helyett. A kút 1050 méter mély, hozama 1000 liter / perc, a víz hőmérséklete 42 C. Az itteni víz alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely összetételénél fogva alkalmas vegetatív idegrendszeri zavarok és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, illetve baleseti rehabilitációra. Hat medence, egy csúszda és sok kényelmet biztosító szolgáltatás üzemel.
A község látványosságai között említhetjük: Pulai Sándor helytörténeti gyűjteményét, a református templomot, a római katolikus plébániát, községi könyvtár helytörténeti kiállítását, Tőserdőt, Tősfürdőt, s a Kalandparkot.
2021-ben aláírodott a Lakitelek és Kilyénfalva közötti hivatalos testvértelepülési egyezmény. A lakiteleki küldöttség Madari Róbert polgármester vezetésével érkezett a faluba a Mária-Magdolna búcsú köré szervezett rendezvényre. A két település között immár 25 éve tart az egyházi kapcsolat, amely később a civil szervezetek közötti kapcsolatokkal is bővült.