A mai nevén Tekerőpataki Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1903-ban alakult 28 taggal, az 1902-es szárazságot követő tűzvész után, amely a falu egynegyedének a leégésével végződött. Akkor érezték szükségét egy jól fölkészített és fölszerelt tűzoltóság létrehozásának, amelyet meg is alakítottak az akkori katonaviselt fiatal emberekből a Tekerőpataki Önkéntes Tűzoltó Alakulat néven. 1903-tól van zászlója és pecsétje. A szakszerűen megfogalmazott és leírt „Alapszabályzat” 1904. február 11-től van. Az Alapító okirat eredeti kézirata még ma is nagyon jó állapotban van a tűzoltó alakulat tulajdonában, a szertárban. A kézirat leírója (fogalmazója) Jakab Sándor volt. Már az alapítástól kezdve fontos volt nem csak a tűzoltást, hanem a tűzmegelőzés is Tekerőpatakon és környékén.
Az akkori kezdetleges eszközökkel, nyeles seprű, tűzharog, kézifecskendő stb. próbáltak gyakorlatozni, majd adott esetben a tüzet oltani. Több tűzoltási siker és kudarc után, az alakulat megrendelte Bécsből a mai napig jól működő 4-8 ember által működtetett, bronzból és sárgarézből készült pompát. Ez a pompa és néhány tömlő képezték nagyon sokáig a tűzoltó alakulat használható eszközeit. Az 1950-es években megépült a tűzoltó szertár és ekkor kapott az alakulat egy lóvontatású pompát. Ezekkel az eszközökkel nagyon sok I-II-III-ik helyezéseket ért el a rajoni versenyeken a szocializmus éveiben az alakulat.
Voltak vészes emlékű tűzesetek, melyeket feljegyzett a Domus Historia, valamint más korabeli irat vagy szájhagyomány:
- 1657-ben betörtek a tatárok a Gyergyói-medencébe, és felégették a falut.
- 1707 és 1708-ban az erőszakos határőrség szervezése idején felgyújtották Gyergyóvidék legtöbb faluját, így Tekerőpatakot is.
- 1879-ben leégett a falunak egyharmada.
- 1801. szeptember 25, 1823 június, 1899 április 25. szintén nagy tüzek voltak a faluban.
A tüzek nagy részét villámcsapás, meggondolatlanság, figyelmetlenség okozta. Akkoriban a lakóépületek nagy része fából készült, fedőszerkezete szalmából (zsupp), sásból, zsindelyből. Csupán a gazdagabb nemesek és lófők házai voltak kőből építve és cseréppel fedve.
A Tűzoltó Testület célul tűzte ki az egyleti tagok elméleti és gyakorlati oktatását, éjjeli őrszolgálatot, a tűzvésznél szükséges segítségnyújtást. A testületnek van egy kürtöse, aki a nap bármely időszakában, szükség esetén, a megadott jelre összekürtöli a testület tagjait. Az egylet fenntartásához szükséges összegeket a tiszteletbeli, alapító, pártoló tagok járulékából, adományokból, jutalmakból és az egylet által szervezett kulturális rendezvényekből fedezték. Az egylet az első és második világháború idején is működött.
1976-ban megyei szinten a második helyezést kapták és serleggel, diplomával, pénzzel jutalmazták. 1978-ban megünnepelték alakulásuk 75 éves évfordulóját.
A nyolcvanas években a körzeti versenyeken, szinte mindig, első helyezést kaptak.
Az első parancsnok 1903-tól Fórika András, majd Gál György (1923-1927), Vadász József (1927-1936), Benedek Sándor (1936-1551), Máté István (1951-1952), Bálint István (1952-1964), Bálint Lajos (1979-1991), Fórika Mihály (1991-1996). A jelenlegi parancsnok Gál István.
1990-es években egy külföldi segélyszállítmányból kapott tömlőkkel, védősisakokkal, esőköpenyekkel stb. a község jól felszerelt alakulata lett. Az igazi gyarapodás 2008-tól kezdődött, amióta az alakulat a helyi és megyei önkormányzatoknak köszönhetően egy motorpompát, egy autót, egy tűzoltóautót és 35 rend díszegyenruhát kapott.
Bálint Lajos vezetése alatt az alakulat megfiatalodott, új tagokat vontak be. Tagjai műkedvelő színjátszók, Fórika Mihály volt tűzoltó parancsnok odaadó vezetője e kis csoportnak. A testület a falu művelődési életében mindig is részt vett, és részt vesz.
Kapcsolattartó személy: Gál István
Elérhetőség: 0731-031073