Tompa a magyarországi Bács-Kiskun megyében, Kiskuhalasi járásban található. Alföldi város, városi rangját 2004-ben kapta, lakosainak száma közel ötezer.
A tompai település története az i.e. előtti időkre nyúlik vissza, Kr. e. 1. század második felében már különböző népek éltek a területen. Tompán több hun-kori temetőt is feltártak. Lehetséges, hogy a nevet Kun László Tompa kapitány adta, akit egy 1370-es oklevél említ. Albert király 1439-ben a települést és környékét - Szabadkát, Kiskunhalast és Madarast Hunyadi Jánosnak adta zálogba. A település 1572-től Szabadkához tartozott és Tompa-Puszta néven szerepelt. A kiegyezés után báró Redl birtokolta itt a legnagyobb földbirtokot, aki kastélyt és kápolnát építtetett birtokán.
A község népessége 1880-ban 4700, 1890-ben már 7400 fő. 1900-ban fejeződött be a település keleti határán húzódó vasút építése. 1922. április 12-én Tompa hivatalosan is önálló községgé vált, Bács-Bodrog vármegye bácsalmási járásához csatolták. A faluban ekkor 5000 ember. 1926-30 között Tompán hat iskola épült.
A ma is álló községháza 1928-ban épült. Hét évvel később, 1935-ben már a villanyvilágítás kiépítését is elkezdték, s kikövezték a Szabadka fele vezető országútat.
1970. augusztus 1-jén Tompa nagyközség lett, 1978-ban határátkelő nyílt a településen.
A település építészeti látnivalói, Redl kastély - Bárópusztán, Szent Anna kápolna - Bárópusztán a Redl kastély mellett illetve a Kapisztán Szent János római katolikus templom.